5.Fejezet                                                                          


Figyelem:Mostantól a csillagos részek közt akár napok,hetek vagy hónapok is eltelhetnek!



-Hová akartál menni érettségi után?-kérdezte Harry.Egy esős,őszi napon nem lehet mást csinálni csak bent punnyadni.Az ablakon kitekintve a fák már szinesbe búrkolóztak. Várják a telet,hogy majd utána újra friss lombkoronát viselhessenek.
-Elősször Prágába utána Barcelonába,majd Ausztráliába. Terveztem még utat Los Angelesbe és New Yorkba-motyogtam mellkasába miközben Ő ujjait gerincemen járatta.
-Ausztráliába én is elakartam menni.-éreztem ahogyan mosolyog.
-Na és még hova?-nyomtam egy apró puszit mellkasára.
-Nem is tudom.-rántotta meg a vállát-Különösebben soha nem vágytam sehova.
-Óh..
-Tudod mi lesz nem sokára?-puszilta meg fejem búbját
-Na mi?-nevettem és tekintetem felvezettem az övéig.
-A szülinapod-puszilta meg most az orrom hegyét.
-Miért várod te azt annyira?-néztem rá értetlenül.
-Egy különleges ajándékom van számodra-száját mosolyra húzta.
-Szó sem lehet róla Harry!-ültem fel-Nekem az is hatalmas ajándék,hogy beköltöztél hozzám a korházba.-kicsit már ez is zavart,nem szeretném,hogy rám pocsékolja az idejét.Ebbe még úgy ahogy bele törődtem,de,hogy még a pénzét is rám költse.Szó sem lehet róla!
-Ana,kérlek ne makacskodj-ült fel ő is-Azért költöztem ide,mert szeretlek és minden időmet veled szeretném tölteni.
-Amíg még lehet.-tettem hozzá halkan.
-Ezt hagyd abba.-szólt rám mérgesen-Az orvos azt mondta,hogy javultak a leleteid.Van remény Ana!-simított végig arcomon.
-Szeretlek-suttogtam és szorosan magamhoz öleltem.Harry hisz benne,hogy felépülhetek,de én is és az orvosok is tudjuk,hogy erre nagyon kevés,szinte 0 az esély. Próbálok pozitívan hozzá állni,mert Harry ezt szeretné,de nehéz így,hogy tudom úgyis meghalok.

***

-Boldog szülinapot.-adott át Harry két kis csomagot.Szemeimet megforgattam de a mosolyt nem lehetett levakarni az arcomról.
-Te hülye vagy-nevettem mikor kinyitottam a felső csomagot.Egy rózsaszín borotva volt benne.
"-Nemár Harry ez olyan ciki.-takartam el a szememt.
-Most miért?-nevetett-Én szeretném megborotválni a fejed-fogta kezébe a sajátját.
-De...-tiltakoztam.
-Nincs semmi de.Ülj le.-mutatott a székre.Hatalmasat sóhajtottam és tettem amit kér.
-Kész is-puszilta meg fejem búbját.
-Köszönöm.-mosolyogtam és megcsókoltam"
-Most már van sajátod de továbbra is éncsinálom-emelte ki a "de" szócskát.Szememt megforgatva nyúltam a másik csomagért. Kicsit megráztam de nem zörgött.Mikor megláttam mi van benne kezem a szám elé kaptam.
-Ezek repülőjegyek-suttogtam könnyes szemmel.Harry aprót bólintott.
-Beszéltem az orvosoddal és el vagy engedve ha minden állomáson elmegyünk a korházba a kezelésre amit már lerendezett.-mosolygott.Hirtelen elkezdtem sírni.Minden amire eddig vágytam most teljesülni fog.Harry nem csak örömet szerzett nekem,annél sokkaal többet.Mindent.
-Harry-suttogtam nevét-Szeretlek,szeretlek.-ismételtem meg magam.Kezem a nyakába akasztottam és egy szerelemmel és minden hálával teli csókot adtam neki.