3.Fejezet                                                

Figyelem:Mostantól a csillagos részek közt akár napok,hetek vagy hónapok is eltelhetnek!

-Szia Ana-jött be valaki a szobámba.Erőt véve magamon fordultam az ajtó felé.
-Harry?-hangom két oktávval feljebb csúszott.
-Emlékszel rám?-mosolygott.
-Hogy is felejthettelek volna el?Egy hónapja olyan a szobám,mint egy virág üzlet.-mutattam körbe.
-Bocsi-vakarta meg a tarkóját.-Leülhetek?-kérdezte.
-Persze,amúgy meg köszönöm.Jól esik.-mosolyogtam rá.-Mi járatban?-ültem fel az ágyban.
-Szeretnélek meghívni egy italra.-arcára pír szökött,mire kénytelen voltam molyosra húzni a számat.
-Ha neked megfelel a kórházban kapható gagyi innivalónak nevezett lötty akkor rendben-fintorogtam rá.
-Megfelel.-nézett hatalmas mosollyal a szemembe

***

-Na és a múltkor miért voltál itt bent?-mutattam körbe,miközben forró csokival a kezemben sétáltunk vissza a szobámba.
-A nagymamámnak eltört a lába és őt hoztam be.-rántotta meg a vállát.
-Jó bulást neki-mosolyogtam rá.
-Már egész jól van.-nyitotta ki az ajtót előttem.
-Hány éves is vagy Harry?-néztem rá.
-22 leszek 2 hét múlva-sóhajtott.
-Látom várod-erre mind ketten felnevettünk.Megpaskoltam az ágyam jelezve,hogy üljön fel rá.Így egymással szemben ültünk törökülésben.
-Tudod anyám minden évben összehívja a családot ami roppant unalmas a sok öreg miatt.-fejét lehajtotta és arcán egy lemondó mosoly jelent meg.
-Azért cserélnék veled.-erre felkapta a fejét.
-Nem mehetsz ki innen?-kérdezte csodálattal a hangjában.
-Nem -hajtottam le a fejem-Utoljára 2 éve voltam kint.Már nem is emlékszem milyen a természet.-rántottam meg a vállam-Régen szinte minden hajnalban megnéztem ahogyan felkel a Nap,de itt-mutattam körbe-Itt minden olyan mű és gépies-nevettem fel-Akárcsak én-tettem hozzá.
-Ne mondj ilyet Ana-kezemet,meleg kezébe fogta,tekintetemet felvittem az övéig.Mind kettőnk szeme csillogott az elfolytott könnyektől.Kicsit közelebb hajolt és karjaiba zárt,hátamat lágyan simogatta.Kezeimet nyaka köré fontam,fülemet szívére tapasztottam.Lágy ritmusa megnyugtatott,olyat éreztem,mint már évek óta nem.Boldogságot,bizalmat....

***

-Ana,Ana-egy lágy hang cirógatta fülemet.Valaki engem szólított álmomban.-Ana kelj fel-apró fürtök csiklandozták arcomat.Szemeimet résnyire nyitva pillantottam meg Harry-t.
-Harry?-kérdeztem álomittasan-Mit keresel te itt?
-Gyere,elviszlek valahova-nyújtotta kezét.Lassan felültem és a mamuszomba bújtam-Ezeket vedd fel.-adta oda ruháimat.
-Pulcsi minek?Harry,mégis mi folyik itt?-dörzsöltem meg szemeimet.
-Bízol bennem?-kezemet kezébe fogta és mélyen a szemembe nézett.Szemei úgy csillogtak,mint egy boldog kisgyereknek.Aprót bólintottam,mire elmosolyodott és apró puszit nyomott arcomra.Bár a fényviszonyok nem engedték,hogy lássa de arcomra halvány pír szökött.

***

-Mostmár kinyithatom?-kérdeztem unottan.
-Egy pillanat-mondta és kinyitott egy ajtót amin kivezetett-Most-vette el a kendőt szemem elől.
Kezemet a számhoz kapva néztem körbe a tetőn.Több száz kis gyertya pislákolt,ezzel bevilágítva az éjszakát.A csillagok fényesen ragyoktak és a kellemes nyári szellő simogatta arcomat.
-Ezt te csináltad?-suttogtam és éreztem amint a könnyek végig égetik az arcomat.
-Kis örömet akartam neked szerezni-rántotta meg vállát és arcán megjelent az a szégyenlős mosoly.
-Sikerült-suttogtam-Köszönöm Harry-öleltem magamhoz.

Szóval itt is lenne a harmadik fejezet:)Ha tetszett nagyon-nagyon kérlek szépen titeket,hogy komizzatok,iratkozzatok fel és szóljatok barátaitoknak.Köszönöm:)) Bnőm kedvéért sok like-ot:)