11.Fejezet                                              

Amilyen gyórsan csak tudtam kipattantam az ágyból és a mosdóba siettem.Az ülőkét gyórsan felcsaptam és már jött is ki belőlem a napi adag,végig marta az egész torkom és a számat. Egy papír darabbal megtöröltem a számat és visszaindultam a hálóba.Fölöslegesen ugyanis félúton kénytelen voltam ismét visszarohanni.

***

A mosdó mellett gubbasztva Harry gyönyörű arcát tanulmányoztam ahogyan megvilágítják a szobába beszűrődő Hold sugarai.

-Istenem mivel érdemeltem ki ezt a csodát?-tettem fel hangosan a kérdést-Azért csinálod,hogy enyhítsd a lelked amiatt,hogy meg fogsz ölni?Ha?-kezdtem el sírni-Tudom,hogy ez az élet rendje de miért?Miért pont én?Mi rosszat tettem ellened?És őt,őt miért bünteted?Ő mi rosszat tett?Tudod,hogy ha meghalok összefog törni.Akkor miért teszed?-összetörtem.Ismét....képtelen voltam abba hagyni a zokogást.A földre zuhantam és amilyen kicsire csak tudtam összekuporodtam.

-Ana-rohant be Harry és az ölébe kapva sietett be a hálóba ahol az ágyra leülve az ölében tartott-Cssss,kicsim,itt vagyok,nem lesz semmi baj-hintáztatott előre-hátra s a hátamat simogatta-Nincs semmi baj.ismételgette.Lassan lenyugodtam Harry óvó karjaiban.

-Sajnálom,nem akartam így kiakadni-suttogtam a nyakába.Ujjait finoman a karomba nyomta és eltólt magától,hogy a szemembe nézhessen.

-Ne kérj bocsánatot-suttogta-Itt vagyok neked és itt is leszek....örökre-hangja elcsuklott és szemeit összeszorította. Utáltam,hogy ezt váltom ki belőle.

-Harry kérlek ne-arcát két kezembe fogtam-Utálom,hogy ezt váltom ki belőled-suttogtam-Nekem ez nagyon fáj-homlokom az övének döntöttem.

-Sajnálom,nem akarom,hogy miattam fájjon.Mindig csak fájdalmat okozok neked-csóválta a fejét.

-Nem Harry,ez nem igaz-ujjainkat összekulcsoltam-Hisz-felnevettem-Nézz körül.Nézd mit csináltál azért,hogy boldog legyek.Nézd a gyűrüt.Nézz csak rám.-suttogtam és rám kapta a tekintetét-Ilyen boldog még soha nem voltam. Igen,nemsokára megfogok halni,de úgy,hogy boldog voltam.Mindig attól rettegtem,hogy úgy fogok távozni,hogy nem voltam sehol,hogy nem voltam szerelmes,.....hogy nem éltem.De jöttél te aki megadott nekem mindent amire vágytam.....sőt,mégg többet is.Hisz te nekem adtad a szíved,lelked,mindened amid volt és én ezt soha nem fogom tudni meghálálni-mosolyogtam rá miközben könnyeim végigszántottak arcomon.

-Ana-suttogta-Szeretlek,szerelmes vagyok beléd.Te vagy a mindenem-úgy csókolt meg mint még soha.Szerelemmel,hálával,gyengédséggel,összetartással.

***

-Istenem Harry úgy izgulok-ugrándoztam az utcán.

-Nyugi-nevetett-Ez csak egy koncert-puszilta meg az arcom.

-Tudom,de akkor is ahw-ugrándoztam tovább,mire csak egy hangos nevetéssel reagált.

"-Ana,kicsim voltál már koncerten?-kérdezte Harry miközben rajta feküdtem és a fürtjeit birizgáltam.

-Umm-doromboltam mellkasába-Te?-kérdeztem halkan.

-Sok koncerten voltam már-éreztem ahogyan mosolyog.

-Én is akartam már csak valahogy sosem jött össze-rántottam meg a vállam

***

-Harry-sikítottam fel-Tényleg vettél egy fesztivál jegyet?-ugrándoztam össze-vissza.

-Igen de csak egy napos-mosolygott félénken.

-Imádom,imádom,imádom-ugrottam a nyakába,mire nevetve megpörgetette a levegőben és egy cuppanós puszit adott az arcomra."

Utálom ezt csinálni de a kövi részt MINIMUM 2 komi után hozom